Gerinctörés

Gerinctörés

Dr. Seregi Antal
FeliCaVet Állatkórház


A gerinctörések kialakulását minden esetben valamilyen súlyos trauma előzi meg. Az esetek döntő részében a tulajdonos a kórelőzményben ezt elmondja, de nem egy esetben találkoztunk talált, ismeretlen kórelőzményű, súlyos neurológiai tüneteket mutató állattal. A trauma általában kutyák esetében gázolás, kistestű kutyák( yorkshire terrier, chihuahua) esetében nagytestű kutya harapása, macskák esetében kutyaharapás, gázolás vagy emeletről történő leesés lehet.

A gerinctörött állatok általában súlyos fokú hátsó testfél gyengeség tüneteit mutatják, a sérülés helyétől függően(a gerincoszlop mely szakaszán alakult ki gerincvelő sérülés). Nem ritka a teljes fájdalomérzet kiesése, de találkoztunk már a kifejezett fájdalom miatt megvadult, agresszív állattal is.
Teljes hátulsó testfél bénulás egy autó
által elütött, gerinctörött tacskó kutya esetében.

A gerincsérült állatokat ért traumás behatás természetesen nemcsak a gerincoszlopot, hanem egyéb szerveket is érhetik, ezért a gerincvelő sérülés ellátásához rendelkezésünkre álló idő( általában 24 óra) sok esetben az egyéb szervi sérülések miatt meglehetősen rövid vagy az egyéb sérülések következményei - egy akár sikeres gerincműtétet követően is - az állat halálát okozhatják. Ezért a balesetes állatok sérüléseinek ellátása fontossági sorrendben kell hogy megtörténjen, hisz eredményt csak akkor érhetünk el, ha az állat állapotát stabilizáljuk.

Az L1 csigolya ívének törése
natív röntgenfelvételen.
A gerinctörés diagnózisának felállítása komoly döntés elé állítja a tulajdonost és az állatorvost egyaránt. A gerinctörés következtében a gerincvelő minden esetben enyhébb-súlyosabb mértékben sérül. A gerincvelő sérülésének mértékét neurológiai vizsgálattal állapítjuk meg, de a diagnózis felállításához nélkülözhetetlen röntgen felvételről is már információt nyerhetünk a gerincvelő várható állapotáról. A tört végek egymáshoz képest történő kis mértékű elmozdulása esetén a gerincvelő körüli területek bevérzése miatt kialakult neurológiai tünetekkel találkozunk, míg nagymértékű elmozdulásuk a gerincvelőt gyakorlatilag olló szerűen elnyírhatja. Így a natív röntgen felvételen a gerinccsatorna elmozdulásából már következtetést vonhatunk le a gerincvelőt ért sérülés mértékéről. A gerincvelő tényleges állapotáról azonban csak neurológiai vizsgálattal győződhetünk meg!

Súlyos fokú gerincvelő sérülés esetén a gerinctörés műtéti ellátását követő gyógyulásnak az esélye meglehetősen kicsi, így ezekben az esetekben az állat euthanasia-ája megfontolandó.

A Th13-L1 csigolyák között kialakult jelentős mértékű
dyslocatio miatt a natív röntgenfelvétel alapján
a gerincvelő súlyos fokú sérülése prognosztizálható.
A gerinctörések műtéti ellátása kettős feladatot jelent: egyrészről a törés és elmozdulás következtében kialakult gerincvelő összenyomatást kell megszüntetni, másrészről a tört végeket kell adaptálni és eredeti állapotban - a további elmozdulás megakadályozása érdekében - rögzíteni. A műtéti ellátás során ezért minden esetben az érintett területen a gerinccsatorna felső csontos ívét eltávolítjuk(total laminectomia) így a gerincvelő sérülésének mértéke egyértelműen látható ill. a későbbi összenyomatása elkerülhető. A törött csigolyatestek adaptációja és rögzítése a nyitott gerinccsatorna mellett komoly kihívást jelent. A későbbi elmozdulás elkerülésére többféle műtéttechnika alkalmazható, melyek közül a csigolyatestek lemezes osteosynthesise ill a fixateur interna használata terjedt el leginkább. Első esetben a sérülés előtti és mögötti csigolyákat lemez és csavarok segítségével egymáshoz rögzítjük, míg az utóbbi esetben a törés előtti és mögötti egy vagy több csigolyatestet két oldalról behelyezett csavarok és egy steril kétkomponensű akrilát műgyanta segítségével rögzítjük.

A műtétet követően nagy hangsúlyt kell fektetnünk az általános állapot további javítására és az egyéb sérülések ellátására. Ez általában kórházi körülmények között végezhető el legsikeresebben.

Szerencsés esetben az állat a műtétet követően néhány héten belül, akár tünetmentesen gyógyul. Az implantátumok későbbi eltávolítására - amennyiben szövődmény nem alakul ki - általában nincs szükség.

Az L4 csigolya törésének rögzítése
lemezes osteosynthesissel.
Az L6 csigolya törésének rögzítése
fixateur interna használatával.